Honnét s hová?
Történetünk ott kezdődött, hogy 2021 év közepén és végén elkezdtünk a feleségemmel gondolkodni, hogy más országban szeretnénk folytatni az életünket. Ennek különböző okait nem taglalnám, hiszen a bejegyzések sorai között olvasva mindenki rájöhet, melyek voltak azok a motivációk, amelyek erre a döntésre kényszerítettek minket. A sok-sok különböző lehetőség közül – Hollandia, California – végül Ausztria nyugati határa lett a befutó, s így kötöttünk ki egy Salzburg melletti kis falucskában, Koppl-ben. Így változtattuk meg az életünket!
A szavak közelebb hoznak
A kiköltözésünk után nem sokkal úgy éreztem, szükégem van valamilyen kreatív elfoglaltságra. Adott volt az írás, hiszen amellett, hogy tanultam, mindig is rengeteget írtam, versesköteteket, s kisebb regényeket is magaménak tudhatok. De most, jelen helyzetben az önterápia volt az elsődleges cél. Írni mindenről, s ezáltal mindenkinek. A családnak és a barátoknak, no meg Nektek. Az írás segített a honvágyban, a magányosabb napok leküzdésében, és abban is, hogy az anyanyelvemet továbbra is – remélhetőleg – magas szinten űzhessem. S az, hogy ennyien kíváncsiak vagytok rá, csupán egy óriási plusz!
Zanza
A mai napra több tízezer olvasónk lett, többezer követőnk, s ami fontosabb, legalább ennyi kedves ember lett aktív tagja ennek a közösségnek. Tucatnyi olvasói levél olyanokról, akik meg akarják tenni a következő lépést, s olyanoktól, akik a blog hatására mertek cselekedni. Segíteni szeretnénk mindenben. Tisztább rálátást biztosítani arra, hogy mivel jár egy külföldre költözés, és milyen élet vár arra, aki erőt és energiát nem sajnálva megkockáztat egy ilyen lépést. Ausztriáról írunk, no meg arról, milyen is itt élni az Alpok lábánál. Pénz, hangulat, ellátás, lehetőségek. Ezek vagyunk mi!
Aktuális még:
A honvágy – második rész
Nagyjából egy évvel ezelőtt írtam egy bejegyzést, akkor még Facebook-on arról, hogy miért kezdtem el ezt az egész blogírást, hogy miért volt fontos számomra az, hogy szóljak valakihez azután, hogy kiszakadtam onnan, ahol mindig is léteztem. Akkor, másfél évvel ezelőtt
Májusfa állítás Koppl-ben!
Szerdán nálunk is munkaszüneti nap volt, akárcsak szerte Európában, s ezen egyezésen felül a májusfa állítás is egy közös pont, így nem is lehetett más programunk, mint ez. Hétfőn Franz felhívta a figyelmünket rá, hogy szerdán, déltől egy majális veszi
Hazaértünk! Apa tuti, hogy gyanakodott! 🙂
Az elmúlt 9 napot Magyarországon töltöttünk, amely elképesztően sűrűre sikeredett, még annál is jóval intenzívebb volt, mint máskor. Sok minden miatt volt ez most izgalmas, először mutattuk meg a barátoknak és szülőknek az új autónkat, apukám 60 éves lett, amire
Magyarország, jövünk!
Most hirtelen nem is tudom megmondani, hogy mikor voltunk utoljára Magyarországon, de azt tudom, hogy mikor megyünk legközelebb! Most pénteken! Rövid hetünk lesz Annával, ugyanis pénteken már nem dolgozunk, hanem kora délután elindulunk Magyarországra, hogy ott töltsünk valamivel több, mint
Állatmenhely Salzburg közelében!
A hétvégén elmentünk egy helyre, amely Annának már régi vágya volt. Mivel abszolút beállított a nyár hozzánk, úgy döntöttünk, a szabadban akarunk tölteni minden percet a hétvégéből, ezért felkerekedtünk és elmentünk a Henndorfban található Gut Aiderbichl nevű, kvázi állatmenhelyre. Tőlünk mindössze